2011. szeptember 8., csütörtök

Elunyt Félix királyi herceg

Két hónappal legidősebb bátyja, II. Otto király halála után Habsburg-Lotaringiai Félix osztrák főherceg és magyar királyi herceg, IV. Károly király harmadik fia 95 évesen, kedden, San Angelben, Mexikóban, visszaadta lelkét Teremtőjének. A csütörtökön született bécsi gyászjelentés nem tartalmaz információt a temetésről. A gyászjelentés osztrák főhercegként, magyar királyi hercegként és Bar hercegeként címezi Félixet. Az Osztrák Köztársasággal való kapcsolatát mindig is meghatározták az 1919-ben hozott Habsburg-törvények. Öccsével, Carl Ludwiggal, aki 2008-ban hunyt el, sikertelenül harcolt a család vagyonának visszaszerzéséért.

Felix, aki Mexikóban telepedett le és bakárként dolgozott, 1916. május 31-én született, hat hónappal Ferenc József király halála előtt. Negyedik gyermeke volt a trónörökös párnak, Károly főhercegnek és Zita hercegnőnek. 1952-ben feleségül vette Arenberg Anna-Eugénie hercegnőt, aki 1997-ben hunyt el Mexikóban. Felix volt az utolsó életben maradt gyermeke IV. Károlynak. Félix hét gyermeket hagyott maga után. Lányai: Maria del Pilar, Kinga, Marie Adelaide, Viridis és fiai: Carl Philipp, Raimund (Ramon) és István családjukkal élnek Mexikóban, Németországban, Franciaországban és Kanadában.

A közel három éves Felix 1919 márciusában érkezett szüleivel és testvéreivel szeműzetésük helyére, Svájcba. Áprilisában emelkedett törvényerőre a Habsburg törvény, mely kiutasította a család tagjait és elkobozta vagyonukat. 1935-ben, a hivatásrendi állam megszületésekor a törvényt eltörölték, a család magánvagyonát visszaadták. 1937-ben Félix visszatért Ausztriába és tanulmányokat kezdett a Terézia Katonai Akadémián. Ő volt a törvény eltörlése után az első Habsburg, aki otthon építhette karrierjét. 1938-ban, az Anschlusst követően a törvényt ismét jogerőre emelték. Félix az Egyesült Államokba távozott, ahol önkéntesként szolgált az amerikai hadseregben. Az 1945-ben létrejövő második köztársaság az 1920-29-es szövetségi alkotmány alapján állt, így a Habsburg-törvényen sem változtattak. 1955-ben a Szovjetunió külön kérésére az osztrák államszerződésbe is bekerült a jogszabály. 1961-ben Ottó király lemondott osztrák császári címéről a beutazás érdekében. Félix elítélte cselekedetét, mert úgy gondolta, ezzel emberi joguk sérül. Ettől függetlenül a trónra ő sem tartott igényt.

1989-ben három napot töltött Félix hazájában, édesanyja, Zita királyné temetésén. Humanitárius okokból engedélyezték az ott tartózkodást a családtagoknak, akik a törvény szerint kötelesek lettek volna lemondani esetleges trónigényükről. 1996 márciusában ismét osztrák földre lépett. Az 1995-ös EU-csatlakozásra hivatkozott, mely szerint szabadon mozoghat az Unió területén. Félix és Károly Ludvig főherceg hosszas vitát folytatott az osztrák állammal, hogy kötelesek-e megtenni a lemondó nyilatkozatot, mely során az állam végül engedett. 1996 júniusában a két testvér találkozott Thomas Klestil szövetségi elnökkel, mely alkalommal kifejezték hálájukat, amiért melléjük állt a beutazás-kérdésében.

A két fivér pert indított a családi vagyon visszaszerzéséért. 2003. május 8-án a bíróság úgy döntött, hogy nem kaphatja vissza a család vagyonát. A két főherceg rámutatott, hogy a per során nem a mindig is állami tulajdonban lévő várakért harcoltak, hanem a családi alap részét képező javakért.

Adj, Uram, örök nyugodalmat neki, az örök világosság fényeskedjék neki! Magadhoz szólítottad IV. Károly királyunk utolsó gyermekét is, segíts, kérünk kegyelmeddel a következő generációt is!